Porladó kövek

"Pista"

2015. december 31. - egy ködlovag

pista.jpg

A család utolsó álma, átsírt éjszakák után, kerül, amibe kerül, a katonafiúról, aki így, épségben, állig felfegyverkezve indult el, és akitől csak tábori levelezőlapok s talán egy hivatalos értesítés maradt. Elesett, inkább eltűnt…Ha egyéb pontosan tudható volna, ha egyéb is fontos volna, nem állna egyetlen szó a síremléken: PISTA.

 

S nem nehéz megjósolni, hogy a legtudósabb fórumok az ő elárvult ügyében se jutnak valaha előbbre a tisztázással, mint az Apáczai házaspár esetében.

Talán itthon se volt azóta, hogy felvirágzott csákóval bevonultatták; talán mégis megkapta volna aztán azt a szabadságot, úgy május elején, de az is lehet, hogy el sem indult, nem ebbe az irányba indult, közbejött valami, az olasz kiugrás vagy a Bruszilov-offenzíva, átcsoportosítás, bevetés, s akkor reggel, mikor rohamra indultak, legfennebb még egyszer-kétszer erre fordította a tekintetét, délnyugatra, amerre hazafelé kellett volna utazni, rá is szólt a szomszédja vagy az őrmestere, mit forgatod a nyakad arra, tán a keresztanyád integet a partról? Ússzál csak, komám, az árral, előre, arrafelé vár most a munka!, és rohantak, mindig van valami kisfiús az ilyen csoportos rohanásban, akármennyire halálos komoly az efféle indiánosdi, ugyanis hiába sík terep egy-egy csatatér, csak a mező az, itt egy vakondtúrás, ott egy vágat, egykori mezsgye, miegymás, mintha valami durva, kincstári pokróccal terítették volna le gondosan az egész tájat, amíg az a sok sáros bakancs áttrappol rajta,  egyszóval nem a biliárdasztal zöldje, sem a béketárgyalásoké,  hát ahogy futnak egymás mellett a mezőn, akár a kisfiúk, akár a katonák, a hepehupák szerint hullámzik a mozgó emberfejszőnyeg is, innen az emlékezet mennyországából nézve, úgy folyik szépen, vastagon, lassan mint valami kása, az abrosz széle felé, hiába rohannak inuk szakadtából egyenként benne a verejtékben főtt kölesszemek.. A Pista fejét se látjuk sehol, úgy tűnik el, ahogy illik elkeveredni ebben a rettentő masszában., halomban, tömegben, sokaságban. S nincs többé az a vezérkari parancs vagy anyai behívó, kétségbeesett kiáltozás, integetés, sikoltva szólongatás, mely abból még egyszer kiválassza.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://porladokovek.blog.hu/api/trackback/id/tr888219182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása