Czímeres levelet III. Ferdinándtól 1655. jan. 10. M. Benedek nyert. (Veszprémm. lt.). Kihirdette 1656. jan. 10. Veszprémmegye. – A családból Zsigmond s János kunszentmiklósi lakosok 1838. jun. 18. Veszprémmegyétől kapnak nemességükről bizonyítványt. (Kempelen Béla: Magyar nemes családok. DVD IV.)
Minden kunszentmiklósi kun gyökereket kereső honfitársunk azzal a bizonyos „Lisztá”-val kezdi. Nézzük mit mond a Márokról Bolyó János.
A „Kun-Liszta” Már családra vonatkozó része:
…
Lakosa ötvenhat familiára telt,
Máig is itt lakos, innen el nem széledt.
Nevenként megláthatod ezen „Kun-Lisztá”-ban,
Ide alá leírt verseknek sorában:
A hajdani Már-nak tiszteld maradványát,
Most is igazgatja hazádnak kormányát.
(1769 – 1790-ben Már András kiskunok kapitánya volt.)
Belül van Salamon (bölcs, tudós Már) Achilles kivülről:
(hős, harczias Már, katonaviselt ember)
Látás, tapasztalás nagy bizonyság erről.
Ifjanta Belgrádnál Pállfy bandájában
(1736 – 1739. Mária Terézia uralkodása alatt)
Már az Már forgatott fegyvert a markában…
Bíró Orczi alatt Péró hadát törte (1735)
Minden pardon nélkül csoportosan ölte;
Megtanult harczolni még ifjú korában,
Mert többet járt hadba, mint az iskolában.
Első insurgens(felkelő) volt megnyert szabadságért,
Most kezedben levő minden birtokodért.
Századosa lévén a kiskun seregnek,
Kikkel Józsa, Barát, Dalocsa menének.
….
Az itt közölt rész Bors Károly: Kunszentmiklós város történelmi adatai(1892) című művének reprint kiadásából való. A család történetének néhány apró részlete még megtalálható e műben. A mostani írás feladata nem a teljes történelmi háttér feltárása, hanem a főszögi öregtemetőben levő sírkövek bemutatása, ezért Bors Károly művének további részletezését mellőzöm. Ellenben ki kell térni Illyés Bálint: „Kedves kis Hazánk…” című munkájára, mivel fontos adatokat közöl a Már családdal kapcsolatban. Itt kell megjegyeznem, hogy senkit ne zavarjon a kétféle írásmód(Már, Maár), mert ugyanarról a családról van szó. A XVII – XIX. században ez nem számított nyelvtani hibának, mert szabályozva sem volt. A Virág családnál is előfordul a „h”-val írt, és a "h" nélküli formula is.
A "Kun-Liszta" mellett okvetlen beszélni kell az 1699-ben történt úgynevezett Pentz-féle összeírásról.
1699-ben a kamara elhatározta a fegyverjogon szerzett javak közé számított Jászkun-kerületek értékesítését. Előbb azonban tudni kellett a kerület pontos kiterjedését, gazdasági és népességi adatait, hogy becsértéke megállapítható legyen. Ezért az udvari kamara utasítására a budai kamarai adminisztrátor elrendelte e koronabirtokok felbecslését. Az összeírás végrehajtása Pentz János Kristóf egri kamarai praefectus feladata lett.
A Pentz-féle összeírás név szerint felsorolja az egyes helységek lakosait, megjelöli származásukat és részletesen megvilágítja a helységek gazdasági életét. Közli az állatállomány számát, a búza, árpa, zab termésterületét és a takarmánytermés adatait is.
Gazdaságtörténeti szempontból rendkívül becsesek az összeírás alapján készült becslési kimutatások is. Az egyes helységek és puszták értékét Pentzék úgy határozták meg, hogy azok meglévő vagy várható jövedelmét a tőkeérték kamatjaként vették. A jövedelem főbb tételei: a földadó, a robot, termények kilencede, a zsellérek censusa, a halászat, vadászat, a csapszékek, mészárszékek és malmok haszonbérei.
A Kiskunság értékét 183.185 rhénes forintban határozták meg.
A redemptio
I. Lipót nem tekintette többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat és 1702-ben 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot és a két Kunságot, vagyis a Hármaskerületet. Mivel a Német Lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben (más források szerint 1730 illetve 1735) eladta jogát a Pesti Invalidus Rendháznak. A Német Lovagrend nem törekedett a belső igazgatási rendszer megváltoztatására, de a Pesti Invalidus Rendház megkísérelte bevezetni a földesúri szolgáltatásokat. Mária Terézia az országos tiltakozásnak engedve 1745-ben beleegyezett a redemptióba, az önmegváltásba.
1745. május 6-án Mária Terézia aláírta redemptioról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, vámoktól és a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet.
A redemptio folyamán lehetett belső határban váltani földet, amely Kunszentmiklós esetében 20 rajnai forint volt lécenként. Ehhez járt lécenként 3 forint 20 fillérér szanki porció.A Kerekegyházán váltott 21 forint 40 dénárnyi birtokhoz 3 forint 40 dénárnyi szanki földterület, míg Orgoványon 8 forint 50 dénárnyi birtokra, 1 forint 36 dénárnyi szanki rész jutott. Szankon csak az kaphatott földet, aki a belső határban is váltott.
A Már család és a redemptió
Maár János
Belső határ: 720 forint
Orgovány: 471 forint 75 dénár
Szank: 90 forint 68 dénár
Már János
Belső határ: 360 forint
Orgovány: 235 forint 87 dénár
Szank: 95 forint 34 dénár
A redemptio folyamán Kunszentmiklóson a legtöbb földet Maár János váltotta.
Az összeírásban Már András és Már János neve szerepel, mint kunszentmiklósi lakosok.
Illyés Bálint "Kedves kis Hazánk..." című művében többször is szerepel a Már család
Néhány gondolat Illyés Bálint jelzett művéből
Az 56. oldalon
Már Zsigmond vagyoni helyzetét tárja elénk Illyés Bálint. A közölt adatok 1840-ből valók.
Már Zsigmondnak Orgoványon 200 forintos, Szankon 60 forintos, a belső határban 172 forintos földje van, továbbászérüs-, szőlőskertje, gazdasági épületei Orgoványon, itthon háztelke épületekkel.
A jelzett mű 90. oldalán így ír:
„Zavartalanul atyafiságos érintkezésünk a Kiskun kerülettel, mely jó viszonyra részben magyarázatot találunk a bécsi Magyar Hírmondó 1792. jan. 27-i számában: „… Kis-kún Distriktuális Kapitánnyá lett az eddig volt Fiskális Már András Úr Kun Szent Miklósi Fi, kinek a Nagy Attya is Kapitányságot viselt; még pedig mind a hadban, mind a Distriktusban.”
A 102. oldalon ezt találjuk:
„ Még fényesebb búcsúztatót örökít meg 1809. máj. 11-i jegyzőkönyvünk. A palatinális főkapitány értesíti magisztrátusunkat: „…a’ Fel kelő Insurgens Katonaság mind a három Districtusokból K. Sz. Miklóson fóg concentráltatni” Van ztán csutakolás, nehogy szó érje a házunk táját Mélt. Gener. (ális)B.(áró) Davidovich Eő Excellentiája részéről. Díszszemlével kezdik a parádét. Huszáraink ellovagolnak a a tábornok előtt, majd a „Város Piattzán édgy négy szegű Karéjt” formál lovasságunk, a zászló pedig „némely Kun Szt Miklósi Tisztes Asszonyságok ugymint az törzsökös Maar, és Baky familiákból való 5 Személyek által édgy jelesen hímzett… pántlika bókrokkal felékesített…” Ünnepi beszéd hangzik el, majd a haditörvények fölolvasása után a tisztikar meg az előkelőségek… megvendégeltettek.”
A 176. oldalon
a kutakkal foglalkozik a szerző. Itt említi a Márok kútját. A XVIII-XIX. században a kutaknak nagyon nagy jelentősége volt. Szinte kivétel nélkül arról nevezték el, akinek a földjén volt. A környéket járók ismerik Bábonyon túl a nagy kanyarban jobbra levő dombos-erdős rész nevét: Márkút. A Márok kútja Márkúttá rövidült, de őrzi a múlt egy pici darabját.
Illyés Bálint a könyv 289. oldalán hét sorban összegzi a Maár család rövid történetét, amelyet Baky Miklós adatközlése nyomán tesz közzé.
Maár család: Benedek Veszprém hadikapitányaként kapott nemesi levelet1655-ben. Unokája János kiskun kerületi esküdtként intézte a redemptiót Bécsben. Gergely hadakozott Savoyai Jenő alatt a török ellen, a Pero-lázadás idején hadnagy, 1746-ban kiskun kapitány volt, András (1751 – 1814) másolta le az 1774-ben kezdett tanácsi jegyzőkönyvünkbe a Kun miatyánkot; később kiskun kapitány, háza a katolikus templomtól „7 ölnyire” volt. A család későbbi tagjai kerületi tisztségeket viseltek.
Végül egy kis anyakönyvi adalék ahhoz, hogy a szentmiklósi nemes családok többször házasodtak egymás között.
1904. március 26-án Már Zoltán banktisztviselő feleségül veszi Bónis Mária nagykőrösi hajadont.
Bónis Mária nem más, mint Bónis Károly nagykőrösi (volt szentmiklósi) gimnáziumi tanár lánya, és Bónis Vilma nővére, és a Kaliforniában ma is élő Mokcsay Zsuzsanna nagynénje. Velük is találkozunk néhány hét múlva.
Már Zsigmond sírja a térképen 1-es számmal van jelezve, két síremlék található benne.
A sír vasráccsal kerített. A rács egyszerű henger alakú betonvas végei hegyesek. A sírt beton keret veszi körül és erre van helyezve a kerítés. A Temető utca felől érdemes megnézni, mert a kerítéshez elég közel van, és itt van a sírkerítésen a kiskapu, amelyen beléphetünk és tiszteleghetünk nemes Már Zsigmond és a vele egy sírba temetettek emléke előtt. Maga a sír nem mondható elhanyagoltnak, de az ügyes kezek nem ártanának itt sem, ugyanúgy, mint bármelyik öregtemetőben levő síremléknél, vagy kopjafánál.
A sírról általában
A téglalap alakú keret a főszögi öregtemetőben levő egyik legnagyobb sírt védi. A beton alap méreteit a talajviszonyok miatt pontosan meghatározni nem lehet. A fő méretei: 913 cm X 350 cm, A beton keret magassága a talajtól függően 10 és 40 cm között mozog, szélessége 18 cm. A vasrács sarok magassága 95 cm, míg a többi henger alakú hegyben végződő szál 91 cm-es. A Temető utca felőli oldalon van a vasrács bejárata, pontosan középen. A kiskapu 153 X 91 cm, és kétszárnyú. A síron belül friss virággal nem találkoztam (2011.június 20), régebbi száraz gaz, és idei aljnövényzet azonban van bőven, tisztítani kellene.
A sírban található síremlékek
A kiskaputól jobbra:
A síremlék különlegességét adja a felső harmadában levő Maár címer, továbbá, hogy a márvány emlékmű előtt betonból készült 20 x 94,5 x190 cm-es sírkeret van. Ennek a kapuval szembeni oldalán van elhelyezve a síremlék, felirattal a Temető utca felé.
Méretei:
A beton sírkereten van elhelyezve a17 x 72 x 27 cm-es márvány lépcső, amely a síremlék alapjául szolgál. A síremlék szépsége itt is a formában rejlik, és a múltból sugárzó külső elváltozásokban, amit a szemlélő akarat ellenére észrevesz. Méretei: 115 x 60 x 15,5 cm. A képen látható, hogy az emlékmű felső része egy durván fél körív formájú. Ennek az ívnek a középső magassága 20 cm (a képzeletbeli hasáb és a csúcs közötti távolság). A síremlék széle a kerítéstől 210 cm-re van
Az emlékmű felirata
NEMES
MAÁR IMRE
1925 - 1940
Anyu
MAÁR ANDRÁS
1885 - 1969
MAÁR ANDRÁSNÉ
KULIN MARGIT
1897 - 1977
A síremléken látható címer:
A felvételen csak a fő vonalak láthatók. Nagyon sok ilyen kincs van az öregtemetőben. Csak le kellene takarítani a síremlékeket a több évtized alatt rárakódott szennyeződéstől, és múltunk fontos tárgyi emlékei ismét régi fényükben ragyoghatnának. Szemlélet és akarat kérdése.
A kiskaputól balra, Már Zsigmond síremléke
A síremlék anyaga műkő. A két alsó lépcső több helyen töredezett, egyelőre stabilan áll. Hosszabb időt azonban nem valószínű, hogy kibír, felújításra szorulna. A ma is élő hozzátartozók figyelmébe ajánlom.
Méretei:
A földből alig kilátszó "alsó" - vagy nagylépcső 5 x 92 x 53 cm. Ebben az esetben az 5 cm-es méret úgy értendő, hogy ennyi látszik ki a földből. Felső szélei sarkítottak. A kislépcső 31,5 x 80 x 39 cm-es - több helyen sérült, szintén sarkított. Az emlékmű 141x 67,5 (felül 53) x 26(felül 21) cm. A csúcs magassága 10 cm.
Már Zsigmond síremlékének külső széle a kerítéstől 145 cm-re van.
A síremlék mindkét oldalán szerepel felirat.
A Temető utcai oldal felirata
E SÍR HALOM FEDI
MÁR ZSIGMOND
ÚR HAMVAIT
ELHUNYT
1880 JÚNIUS 13-ÁN
ÉLT 89 ÉVET
___________________ . ___________________
ORSZÁGH GUTHY ELEKNÉ
MÁR RÓZA
ELHUNYT
1881 JÚLIUS 2-ÁN
ÉLT 53 ÉVET
A belső oldalon lévő felirat
E SÍR KERETBEN EGYÜTT NYUGSZANAK
GUTHY ELEK
ÜGYVÉD ÉS VÁLTÓJEGYZŐ
MEGHALT ÉLETÉNEK 42-IK ÉVÉBEN
1864 NOVEMBER 12-ÉN
ÉS KEDVES NAPÁJA
MÁR SIGMONDNÉ
SZÜLETETT TAKÁCS SOFIA
ÉLT 52 ÉVET MEGHALT 1862 AUG 30
S ENNEK SZERETETT LÁNYA
MÁR EMMA
MEGHALT 14 ÉVES KORÁBAN
1855 JÚLIUS 22-ÉN
Kik e földben rokon szeretetben éltek
Itt e közös sírban ismét egyesülnek
_______________ . ______________
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozóknak ismerősen cseng e sírban nyugvó Guthy Elek neve. Dr. Bóna Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848-49-es szabadságharcban című művében találtam rá rövid utalást.
Guthy(Országh)Elek
Hadbíró. Kunszentmiklós, 1822 ? - Ürbő (Pest megye) 1864. november 12. ügyvéd, Már Zsigmond kunszentmiklósi birtokos nemes veje.
1848. október 16-án hadbíró hadnagy a 33. és a 34. honvéd zászlóaljban. 1849. máus elején főhadnagy, a VII.(feldunai) hadtest Pósta-dandárjának főhadbírája. Halála előtt pesti ügyvéd és jegyző.
A Már és a Maár név írásának problémáját e két síremlék felirat is megoldotta. Jól elférnek egymás mellett
