A Kunszentmiklósi Református Eklézsia élén a XIX. században több olyan lelkész szolgált, aki később országos hírnévre tett szert. Böszörményi Varga Sámuel, Fördős Lajos, Szász Károly, Könyves Tóth Kálmán, Baksay Sándor. Mellettük volt segédlelkész Földvári Antal. Szász Károly és Baksay Sándor később püspök lett. A kunszentmiklósi reformátusok büszkék lehetnek papjaikra.
Földvári Antal 1805-ben Inkén (Somogy vármegye) született levita családban. Nyolc éves korában Szentára ment nagybátyjához latint tanulni. A csurgói gimnáziumba 1814-ben iratkozott be, 1822-ben végzett. A debreceni kollégiumban 1825-től tógátus diák volt. Nyolc év múlva dömsödi rektor, majd 1838-ban Kunszentmiklósra rendelték második lelkésznek, s a leányok tanítója volt egészen nyugdíjazásáig. Fia László az ismert egyháztörténész. Az első Földvárival, Andrással 1732-ben találkozunk nótáriusi minőségben. Valószínű ő volt Rajkó János elődje 1737-ig.(Illyés Bálint: „Kedves kis Hazánk…” p. 288)
Földvári Antal keresztelési anyakönyvi bejegyzése
A lelkésznek és a tanítónak is hálátlan szerepet szabott a sors. Nem marad utána semmi, esetleg egy-két növendék és hívő lélek hálája és megbecsülése. Földváry Antal hagyott nyomot maga után. A lányok anyakönyvébe bejegyzett napló olyan kortörténeti dokumentum, melyet egyetlen helytörténettel foglalkozó személy sem tud kikerülni.
Földvári Antal naplójáról
A naplóról Illyés Bálint tett közzé egy tanulmányt a levéltári füzetekben 1992-ben. Az írás a Kunszentmiklósi Református Egyházközség tulajdonában van. Megtalálható „A Helvét Vallás tételt-tartó Kis Kun Szent Miklósi nagyobb oskolás Leányok Anya-Könyvé”-ben. A jelzett anyakönyv – ismereteim szerint – csak nagyon nyomós indokkal és külön engedéllyel kutatható. Egyszerű a magyarázat: a Kunszentmiklósi Református Egyházközség nagyon vigyázza kincseit, és Földvári műve kortörténeti dokumentum. Másodsorban a belőle készült tanulmány könyvtárakban fellelhető.
Följegyzéseit „NAPLÓM” címmel kezdi. Minden bizonnyal az anyakönyvben megörökített írást az eredetiből másolta át a szerző az anyakönyvbe. Erre utalnak bizonyos események egymás mellé rakása és szelektálása. Illyés Bálint szerint az átmásolás az 1850-es években történhetett.
Önéletrajzi adatokkal kezdi a naplót Földvári, betartva az időrendi sorrendet. Az események sorában nemcsak maga áll a középpontban, hanem olyan személyek és helyek, amelyek számára fontosak voltak. Találkozunk fontos néprajzi tárgyú leírásokkal, és egyháztörténeti kiválóságokkal és eseményekkel ugyanúgy, mint az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc kunszentmiklósi vonatkozásaival. Néhol évi, máshol havi és napi bontásban. Az első napi esemény 1838. május 9-e, ekkor rendelték városunkba. Az utolsó pedig 1876. július 15. A pontos szöveg:
„Július 15-kén nyugalomra léptem: 100 ft-tal, holtom napjáig fizetendő nyugdíjjal jutalmazva az iskolaszék 38 évig való tanítóskodásom.”
(Levéltári füzetek VII., Kecskemét 1992, pp. 62 - 105)
A helytörténet iránt érdeklődőknek igazi csemege Földváry műve. A részletek iránt érdeklődők keressék a könyvtárakban.
Földvári Antal sírköve
Földvári Antal sírja Baráth Ferenctől mintegy húsz méterre jobbra, durván 45 fokos szögben keletre található. A sírban négyen nyugszanak, és két pilisi kőre van felvésve az itt eltemetettek, nevei és foglalkozásuk. A sírban nyugszik egy másik Földvári is, Sándor, akinek sírkövéről nincs fénykép. Szinte teljesen azonos az itt közölttel, csak valamivel egyszerűbb.
Földvári Antal sírkövének méretei
A méretek közlésénél figyelni kell a fotót, mert a káplán úr sírkövének méretei elég bonyolultak.
A föld felett közvetlen látható az emlékmű alja aminek föld feletti része: 30 X 53,5 X 12 cm
A rézsútosan csiszolt kő külső széleitől kicsit beljebb két kocka alakú faragás amely 8 X 10 X 11 cm, amelyre ráépül a feliratnak keretet adó 60 X 7,5 X 9,5 cm-es elől kerekített "oszlop". Az "oszlop tetején - mintegy lezárva a feliratot tartalmazó részt egy 8,5 X 50 X 10,5 cm-es hasáb., majd ennek tetején egy 7 X 58 X 14,5 cm szélein díszített hasáb, amely az emlékmű tetejét lezáró félkör alaknak alapjául szolgál.A sírkő különlegessége, hogy olyan helyen is van felirat, vagy díszítő elem, amellyel eddig nem találkoztunk.
Az első ilyen az emlékmű tetején levő félköralakban levő szomorúfűz. Meglátásom szerint ezt pontosan azért készítették ilyen alkura, mert ennek a díszítő elemnek ez a legmegfelelőbb hely.
A másik különlegesség, hogy a feliratot tartalmazó mélyített részt lezáró hasábon is van szöveg.
A sírkő felirata
Az előbb említett hasábon a következő szöveg olvasható.
ITT NYUGSZIK
Majd a mélyített részen folytatódik eképpen:
FÖLDVÁRY ANTAL
ÉLT 76 ÉVET
MELYBŐL 45 ÉVET
A KUNSZENTMIKLÓSI EGYHÁZ
SZOLGÁLATÁBAN TÖLÖTT
MINT TANÍTÓ KÁPLÁN
MEGHALT 1881 OKT 21-KÉN
ELSŐ NEJE
MÉSZÁROS LÍDIA
ÉLT 45 ÉVET
MÁSODIK NEJE
MÁNYI BALOG ERZSÉBET
ÉLT ?1 ÉVET
MEGHALT 1883 JÚNIUS 11
A föld feletti téglatesten a következő felirat található:
Emeltette hálás unokájuk
A jobb alsó sarokban:
Gerenday A
Budapest
Magyarázat: Mányi Balog Erzsébet esetében az ÉLT feliratnál egy kérdőjelet látnak. A sírkő itt sérült. Az anyakönyv tanúsága szerint 71 évet élt. Születési dátuma: 1812. június 12.
Földvári Antal sírköve mellett található testvére emlékműve. A két sírkő között annyi különbség, hogy a testvéré alacsonyabb, és középső részen semmi díszítés nincs, csak a sima kő.
Méretek:
alsó téglatest: 45 X 42 X 10 cm
Középső téglatest(feliratos) 50X 38 X 8,5 cm
Tetején levő hasáb: 5 X 42 X 10, 5 cm
A félkör: 17,5 cm (középen) X 38 X 9,5 cm
Felirat
Felirat csak a középső téglatesten van és a felső fél körön nincs szomorúfűz.
Itt nyugszik
TETTS. FÖLDVÁRY SÁNDOR
KIR. TÁBLAI HIVATALNOK
élt 42 évet
Meghalt: 1864
A sír 250 x 220 cm nagyságú földkúp, rendezettnek mondható, a bal sarkában díszes élő bokorral, amelyen kék színű apró termések vannak (nem kökény).
