Kunszentmiklós hírvivői közül nem egy veszett el a feledés homályában. Lehet, hogy nem is annyira szentmiklósi jelenségről van szó? Lehet. Hirtelen csak néhány hazánkfia, akinek nevét sem utca, sem közterület, sem intézmény nem őrzi: Szőnyi Virágh Mihály, Baráth Ferenc, Virágh Pál, Téchy József, Kelemen Kornél, Víz Zoltán, Bors Károly. Szégyelljük az elődöket?
Az utcák átnevezésénél hivatalos helyen megemlítettem Mokcsay Zoltán nevét is, de az illetékes olyan szemekkel nézett rám, hogy rögtön magamba zuhantam. Ezek a szemek akarták átnevezni a Mészöly Pál utcát is. Az ok egyszerű: nem tudták ki volt Mészöly Pál, és Mokcsay Zoltán. Nézzük mit is a "bűne" a Méltóságos Úrnak!
Mokcsay Zoltán:
Önarckép (1935 -40 között)
Rövid életrajz
Csepelyi és mokcsai Mokcsay Zoltán 1872. november 30-án született Mokcsán. Ung megyei ősrégi nemesi családból származik, a nemesség az Árpádok korából ered. Apja: Mokcsay István földbirtokos, anyja Basa Julianna. Középiskoláit Sárospatakon és Iglón végezte. Máramarosszigeten jogot tanult, ahol államtudományi és jogtudományi államvizsgát tett. Az államtudományi doktori címet a Kolozsvári Tudományegyetemen szerzi meg. Huszt város főszolgabírájává nevezik ki 1912-ben.
Itt érte az I. világháború, amelynek első éveiben komoly erőfeszítéseket tett az orosz betörések által veszélyeztetett lakosság helyzetének javítása érdekében. Az 1918-19. években éjt nappallá téve agitált a nemzeti ellenállás érdekében, hogy Kárpátalja magyar fennhatóság alatt maradjon, vagy egy később bekövetkező népszavazás eredményeként a magyar koronához tartozzon. Az ellenforradalom után bekövetkezett román, majd cseh megszállás után ősi hazájából elűzték. Ekkor telepedett le Kunszentmiklóson. Felesége Bónis Vilma ősi birtokai itt voltak. Bónis Vilma, Bónis Károly előbb kunszentmiklósi, majd nagykőrösi gimnáziumi tanár leánya. Édesanyja Tóthfalusy Irma, Virágh Gedeon unokahúga.
Idekerülése után politikai pályára lép, és 1922-ben az Egységes Párt (részben kisgazda) színeiben nemzetgyűlési képviselőnek választják. Ekkor kerül gróf Bethlen István szűk belső köréhez. Ez a felső bizalom emelte Hódmezővásárhely főispáni székébe 1927-ben, amelyet 1932-ig töltött be. Ekkor vonult nyugdíjba, de a városba rendszeresen visszajárt. A Mokcsay család a nemességének szálai ide vezetnek, Cheme (Cseme) fia Dénes, az 1280. évi hódtavi csatában tanúsított vitézségéért kapta az Ung vármegyei Mokcsát, és nemesi oklevelet. Később Csepelyt - innen a két előnév. Zemplén megyében Mihályó, Oroszpataka és Szucsán került a birtokukba.
Mokcsay Zoltán Budapestre költözött, de rendszeresen visszajárt a kunszentmiklósi birtokra. Hosszú betegség után 1943-ban elhunyt felesége Bónis Vilma. Rajta is egyre jobban erőt vett a régi izületi betegsége. Két gyermeke: Sándor és Júlia Pesten maradt. A háború után Júlia apjához költözött Kunszentmiklósra, és vele is maradt egészen az 1952. június 2-án bekövetkezett haláláig.
A két gyermeke is komoly pályát futott be. Az idősebb Sándor előbb gépészmérnök, majd második diplomaként jogi doktori címet is szerzett. Érettségi vizsgát Kunszentmiklóson tett. Részt vett a dunántúli harcokban 1920-ban. Leánya Júlia bölcsészdoktor, a Szegedi Tudományegyetemen végzett summa cum laude. Könyvészeti munkássága jelentős.
Mokcsay Zoltán az irodalommal is próbálkozott.
Művei:
Szól a tárogató (regény), Hívatlan vendég (színmű), Rabom van nekem, fiam (elbeszélés), Rohan az élet (vers), Sóhajok hídja (vers).
A vér című irredenta regényét a Magyar Hírlap folytatásban közölte a 1930- as évek közepén.
Kéziratban maradt: A sirály, és A galambok nem ölnek című műve.
Kedvtelésből festészettel is foglalkozott, 10 alkotását ismerek.
Tagja volt az Ébredő Magyarok Egyesületének, a Fajvédő Egyesületnek, a Magyar Nemzeti Szövetségnek, és a Magyarországi Turán Szövetségnek.
Sírja jeltelen.
Dr. Mokcsay Zoltánról egy véletlen folytán szereztem tudomást. Kiss István levélben fordult Kunszentmiklós Polgármesteréhez 1997-ben és ebben tudatta a sír helyét, és néhány szót dr. Mokcsay Zoltánról. A többi már ment a maga útján. A sír helyének megállapításához a sírásóhoz mentem. Az 1950-es években id. Bay János volt a sírásó. A kérdés feltevés után(hol van a Mokcsay sír?) azonnal a levélben jelzett helyre mutatott. Ezt az információt erősítette meg a fia is. Sajnos már mindketten halottak. Számomra így bizonyítást nyert, hogy:
Dr. Mokcsay Zoltán a Tóthfalusy család temetkezési helyéül szolgáló sírboltba van eltemetve. A jeltelen sír okát is Bay Jánostól tudom. Az 1970-es években ezen a részen temetőtűz pusztított, és a kopjafák jelentős része megsemmisült.
A sír pontos helye
A főszögi öregtemető Újtemető utca felöli oldalán a kiskapu mellet, a térképen 2. számmal jelölt sír a Tóthfalusy család temetkezési helye. Ebben a ráccsal kerített sírban van eltemetve közvetlen a sírboltot védő rács kiskapuja előtt, keresztbe dr. Mokcsay Zoltán.
A kopjafa
Dr. Mokcsay Zoltán unokája Mokcsay Zsuzsanna (dr. Mokcsay Sándor leánya) az Amerikai Egyesült Államokban élő ismert író, 2005-ben Magyarországra érkezett gyógykezelésre. Ekkor döntött úgy, hogy a dédapjának síremléket állít. A kopjafára jómagam beszéltem rá, amelyet Horváth Attila tassi képzőművész készített.
Mérete:
15X15X180
Anyaga: tölgyfa
Felirat.
Mokcsay Zoltán
1872 - 1952
Mégsem került a temetőbe.
A kopjafa ma a Virágh Kúria Múzeum kertjében van elhelyezve. Ennek egyrészt vagyonvédelmi oka volt. Másrészt, dr. Mokcsay Zoltán kopjafája a várostörténeti emlékek gyűjtőhelyére került, így tisztelegve a neves előd történelmi tettei előtt.
